Magyarország az árufuvarozást tekintve nagy arányú tranzit forgalmat bonyolít le, de nem elhanyagolható a hazánkból indított, vagy ide érkező szállítmányok mennyisége sem.
Ahhoz, hogy egy áru vasúton továbbítható legyen, valamilyen módon a vasúti kocsiba be kell kerülnie, és ha nem iparvágányról vagy intermodális terminálról indul, akkor a vasútállomások rakodó vágányait kell igénybe venni, amennyiben van ott szabad kapacitás.
A rakodási infrastruktúra kapacitás használatából nem is volt nagyobb gond, amíg csak a két inkumbens cég foglalkozott árutovábbítással. Létezett az a fogalom is, hogy „kényszer kirakás”, amikor az áru tulajdonosa nem rakodta ki időre a vagonokat, a pályahálózat működtetőjének azonban elemi érdeke volt, hogy a rakodó ne legyen fölöslegesen foglalt. Tekintettel arra, hogy abban az időben a vasúti kocsikból se volt bőség, ezért az áru tulajdonosának később kiszámlázott díjért az árut egy arra vállalkozó külső fél segítségével rakodta ki.
A szektor liberalizációjától, ahogy emelkedett az árutovábbítással foglalkozó vasúti társaságok száma (jelenleg 50 fölött van), a rakodással összefüggésbe hozható vitás esetek is egyre kellemetlenebb szituációkat teremtettek az állomásokon, egyrészt az állomási személyzet és a társaságok képviselői, másrészt a vasúti társaságok egymás közti relációjában.
Érthető, ha a MÁV 2012-re eljutott arra a pontra, hogy a rakodóterületek igénybevétele is csak előzetes kapacitás-elosztást követően váljon lehetővé.
2013. szeptember 17-én lépett hatályba az a Hálózati Üzletszabályzat (HÜSZ), amely szabályozta a rakodóterülethez való hozzáférés, mint tevékenység megrendelésének részleteit, pld. hogy hol vannak az erre a célra meghirdetett rakodó vágányok, hogyan lehet azokat igénybe venni, lefoglalni, mennyi a rakodási idő, mikor van szabály szerint vége a rakodásnak.
Az első rakodóterület foglalást 2013. szeptember 17-én 13:23-kor rögzítették Hajdúböszörmény I. és V.(A) vágányára. Az első foglalás alapján lebonyolított rakodásra 2013. szeptember17-én 17:00 órakor került sor a Soroksári út rendező állomáson. A GYSEV csak a 2020/2021-es menetrendi időszaktól kezdődően kérte a rakodó területekhez való hozzáférés szabályozását az általa kezelt infrastruktúra elemekre.
A következő ábrák mutatják a trendeket, és az is kiolvasható, hogy vagy azért, mert még nem alakult ki a jó gyakorlat, vagy azért, mert nem volt olyan szabály, amely gátat szabott volna a valós igény nélküli foglalásnak, túl nagy és egyre nagyobb mértékű volt ezek száma.
Szigorúbb szabályozásra volt szükség, hiszen a rakodóterület foglalásnak önmagában nincs pénzügyi vonzata, még akkor sem, ha a rakodás olyan szolgálati helyen történik, amely a kezdetben TÖR ösztönzőként bevezetett, majd 2015-től a Hálózat Hozzáférési Szerződésben (HHFSZ) szereplő „kiemelt közforgalmú rakodóvágány” kategóriába tartozik. Ezeken az állomásokon fizetni kell a rakodóhely felhasználásának elmaradása, a rakodási idő túllépése, vagy a rakodóterület felhasználási igény 5 napon belüli lemondása esetén.
Amennyiben a fuvarunk nem hiúsul meg, és időben el tudjuk kezdeni, majd be is tudjuk fejezni a rakodást, fizetési kötelezettségünk nem keletkezik. Ez viszont korántsem ilyen egyszerű. Elegendő egy késve belépett vonat a határon, vagy egy felsővezeték szakadás, vagy bármi, ami késlelteti a vonatunk eljuttatását az érintett szolgálati helyre, és máris számolhatunk ezzel a fizetendő tétellel is. Az, hogy ki volt a késés okozója, nem releváns abban a kontextusban, hogy a rakodás időben kezdődik és időben befejeződik-e. Ha benne van a szolgálati hely az aktuális „kiemelt közforgalmú rakodóvágány” listában, fizetni kell a lemondásért és a késve befejezésért is.
Az a tény, hogy valóban csak a VPE informatikai rendszerében rögzített rakodó foglalással lehet rakodni, jól látszik a foglalások számának évről évre történő emelkedésében. Egyre több lett az igénybe vevő társaságok száma is, és ezért egyre nehezebbé vált a foglalás, egyre kihasználtabbá vált a kapacitás a frekventált helyeken.
A VPE különböző informatikai fejlesztésekkel támogatta a szereplőket. 2017-től elérhetővé tette a rakodóterületek foglaltságát bemutató grafikus felületet a megrendelők számára, azonban ha egy cégnek legalább 10 foglalása van egy hónapban, de 50%-nál nagyobb a fel nem használt rakodó foglalási aránya, a grafikus felületre a betekintést egy hónapra megvonásra kerül. Ennek hatását mutatják a grafikonok.
Fel nem használt kapacitásnak tekintjük a 10 percen belül befejezett rakodást, beleértve a 0 perces, meg nem kezdett műveletet is, ahol így rakodásra nem került sor, valamint az utólagosan lemondott, illetve a le nem mondott igényeket.
2020-ban egy további fejlesztéssel támogattuk a megrendelő cégeket. Ha a felhasználó a számára fontos foglalt rakodóterületen megjelöli az igénybe venni kívánt idősíkot, és ott szabadul fel kapacitás, akkor erről értesítést kap. Egy évvel később újabb fejlesztés keretében megvizsgáljuk, hogy szabad-e a rakodóterület a foglalásban megadott időszakra, és ha nem, megkeressük és felajánljuk a legközelebbi szabad helyet +/- 5 napon belül, amely megfelel a megrendelési paramétereknek. Ez utóbbi fejlesztés bevezetésével közel egy időben a HÜSZ szabályok is változtak: ha a foglalás 30 napnál távolabbi időszakra vonatkozik, rendelkeznie kell a társaságnak menetvonal igénnyel is, amelyet be kell hivatkoznia.
Hogy ez utóbbi szabály milyen mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vizsgálandó. A számok azt mutatják, hogy megfontoltabbak a megrendelők a távoli időszakra beadott foglalásokat illetően, de a lemondási arány nem javult.
A kapacitásfoglalásra jogosultak, akik valójában a szállítmányozók, ajánlatokat kérnek be egy-egy fuvarra, és megpróbálják kiválasztani a legmegfelelőbb vasúti társaságot, de kényszerpályára kényszerülhetnek, hiszen csak olyan szereplővel tudnak szerződni, amely a vonatot be és/vagy ki is tudja rakodni. Így az egyeztetések alapját a rakodó kapacitás jelenti, akinek oda van hozzáférése bármilyen menetvonalhoz kapcsolódóan, előnybe kerülhet.
A rakodóterületek felhasználásáról a VPE Kft. open data oldalán lévő riportból is lehet tájékozódni.